A legbátrabb magyar, aki az ég meghódítására vállalkozott

A magyar repüléstörténet egészen 1909-ig nyúlik vissza, amikor egy merész és mindenre elszánt magyar köztisztviselő, dr. Kutassy Ágoston, fejébe vette, hogy a nemzetközi repüléstörténeti sikerek után Magyarország is felzárkózzon.

A Wrigth fivérek első próbálkozása jelentette az igazi áttörést 1903-ban, amikor a hőlégballonok elterjedése után egy saját építésű és fejlesztésű repülőgéppel szálltak a magasba, majd amikor Louis Blériot 1909-ben átszelte a LaManche csatornát, nem volt megállás.
Az egyre több magyar kísérletezőnek a rákosmezei lovassági gyakorlótér adott otthont, ami rövid időn belül a magyar aviatika bölcsője lett.

Kutassy 1909-be Franciaországba ment, hogy megtanulja a repülés fortélyait és elvégezzen egy pilótatanfolyamot, így mikor a sikeres vizsgája után mindenét pénzzé téve megvásárolta a Farman III típusú biplánt, megérkezett Magyarországra az első motoros repülőgép.

A kísérleti repüléseket Rákosmezőn hajtotta végre, de sajnos a gyenge motor, a repülőgép óriási tömege, és a homokos talaj nem segítette hozzá a sikerhez. Folyamatos kísérletezés, fejlesztés után végül 1910. december 22-én 10 méteres magasságon és 5km-es körrepüléssel sikeres pilótavizsgát tett, és ezzel az ő nevéhez fűződik az első hiteles repülés, majd ő lett a Magyar Aero Szövetség nyilvántartásában az NL.1. sz. pilótaigazolvány tulajdonosa.

Ezekben az években több mérnök is csatlakozott Kutassyhoz, így létrejött az első magyar repülési vállalat, a repülőgépek építésével, szervizelésével foglalkozó Aero Rt., melynek szintén Rákosmezőn volt a bázisa. Néhányan a vállalkozók közül: Adorján János gépészmérnök, Horváth Jenő matematika-fizika szakos tanár, vagy éppen Zsélyi Aladár gépészmérnök, Kutassyval ellentétben saját tervezésű és építésű gépekkel igyekeztek meghódítani az eget.

1910-ben megkapta Magyarország az engedélyt, hogy Budapesten megrendezze a VII. nemzetközi repülőversenyt, ahol 9 országból és 30 pilóta közül Kutassyék a 18. helyet tudták elhozni.

Ekkor Európában 4000 magánrepülőgépet tartottak nyilván, Magyarországon csupán 18-at.

Kutassy 1911-ben választmányi tagja lett a Magyar Géprepülők Szövetségének. A szövetség azt a célt tűzte ki maga elé, hogy újabb repülőtereket létesítsen, és beindítsa Magyarországon a szervezett repülőgép-építést. 1913-ban megalakult az első magyar repülőgép gyár, a Magyar Repülőgépgyár Rt., 1914-ben pedig a Lloyd gyár. 1920-ban megalakították a Magyar Aeroforgalmi Részvénytársaságot, hogy a megmaradt katonai repülőket polgári célokra lehessen felhasználni. 

Kutassy még 1911-ben ugyan otthagyta a repülést, és később változatos pályát futott be, mint pirotechnikus, illetve a film és audiovizuális kísérletek terén, de az ő bátorsága, kitartása, és kísérletei elengedhetetlenek voltak a magyar repüléstörténelem kezdeti szakaszában.