Az 1800-as évek közepén született technikus, feltaláló, aki eredetileg fakereskedelemmel foglalkozott, neve méltatlanul feledésbe merült, korszakalkotó művet hozott létre a 19. század második felében.
A keszthelyi születésű Schwarz Dávid kétéves korában árvaságra jutott, így az elemi elvégzése után már dolgozni kényszerült. Kereskedőtanoncként vállalt munkát szülővárosában, később Zágrábba került és fakereskedőként dolgozott. 1880-ban feleségül vette egy gazdag fakerekedő lányát, majd 10 évvel később megörökölte apósa vállalkozását.
A fakitermelés és erdőgazdálkodás során használt gépek, műszaki megoldások iránt már koránelkezdett érdeklődni, és ez indította el az úton a léghajózás felé.
A korai években először a bécsi hadügyminisztériumnak adta be terveit, de szinte azonnal elutasításra talált. Tovább kereste a lehetőségeket, míg végül Szentpétervárra hívták, ahol két évig folytatta a kísérleteket. Eredményei elmaradtak a várakozásoktól, így megvonták tőle a támogatást, de ez sem szegte kedvét, saját költségen folytatta a kísérleteket, hogy megtalálja a megoldást a hidrogén töltésére.
1895-ban visszaköltözött Európába, és Berlinben Carl Berggel, a lüdesheidi Alumíniumipari Művek tulajdonosának anyagi támogatásával dolgozott tovább a merev rendszerű, könnyűfémből épített kormányozható léghajója megvalósításán.
Schwarz Dávid eljutott odáig, hogy a léghajózás valamennyi fontos kérdését megválaszolta, így 1896 októberében próbarepülésre bocsátotta az első merev szerkezetű kormányozható járművet. Itt még mindig nem járt teljes sikerrel; elégtelen felhajtóerejű hidrogéngáz miatt vallott kudarcot.
A feltáló nem érte meg, hogy lássa a tökéletesen működő szerkezetet, 1897. január 13-án Bécsben agyvérzésben meghalt.
A munkálatok özvegye felügyeletével folytatódtak, és 1897. november 3-án, a magyar feltatláló léghajója megtette első és utolsó útját a tempelhofi repülőtéren.
Sajnos az időjárási körülményeknek és a pilóta tapasztalatlanságának köszönhetően a léghajó lezuhant és összetört, viszont az egyértelművé vált, hogy Schwarz Dávid jó úton haladt a merev rendszerű léghajó megalkotásán.
A Pesti Hírlap így számolt be az eseményekről:
„…A folyó év januárjában elhunyt magyar állampolgár, Schwarz Dávid irányítható léggömböt talált fel… Minthogy sem nálunk a honvédminisztérium, sem Ausztriában a Landwehr minisztérium, sem a közös hadügyőrség nem támogatta a derék feltalálót, ő kormányengedély alapján kivitte irányítható léggömbjét Berlinbe… A Schwarz Dávid féle irányítható léggömböt tegnap mutatták be Berlinben, szabadon repülve, a légzsák megtöltése és a felszállás rendben folyt le…” (Pesti Hírlap, 1897. november 5.)
A közönség soraiban ott volt Ferdinand Zeppelin gróf, aki a bemutató után megvette Schwarz özvegyétől a léghajó összes szabadalmát, és ezek alapján alkotta meg a róla elnevezett járművet.
A Schwartz Dávid-féle léghajóhoz szerkezetében és alakjában is nagyon hasonló Zeppelin 1900-ban a Boden-tó felett emelkedett a magasba először, majd 25 évvel később 80 óra alatt átrepült Európából Amerikába.
Az első zeppelin léghajó – amelyen Karinthy Frigyes is utazott – 1931.márc.29-én érkezett Magyarországra, és a csepeli repülőtéren szállt le. Később az 1930-as évek végén kiszorították a nagytestű repülőszivarokat, a gyorsabb, biztonságosabb utasszállító repülőgépek.
0 hozzászólás